Oldal kiválasztása

Lakhatási Minimum

Lakhatási szervezetek javaslata a 2022 utáni kormányok programjához

Magyarországon lakhatási válság van. Mintegy 3 millió embert, a lakosság harmadát érinti a lakhatási szegénység. Ahhoz, hogy a helyzet változzon, szükség van arra, hogy változzanak a szociálpolitikai megfontolások és a közvélekedés. Ezért szeretnénk a 2022-ben felálló kormányzat figyelmébe ajánlani a lakhatással kapcsolatos javaslatainkat, hogy azokat beépíthessék a választási kampányba, és kormányra kerülés esetén beemeljék ezeket a lakáspolitikai és szociálpolitikai intézkedések közé.

Több lakhatással foglalkozó szervezet évek óta dolgozik a lakhatási szegénység felszámolásán. A 2018-as választáson az ellenzéki pártok elköteleződtek a lakhatás ügye mellett. A lakhatási szervezetek által szervezett Lakhatási 6×6 eseményen 6 ellenzéki pártvezető támogatta a lakhatással foglalkozó szervezetek javaslatait.

Javaslataink azt célozzák, hogy:

  • Hosszú távon kiszámítható, a szociális különbségeket csökkentő lakhatási szakpolitika valósuljon meg;
  • Csökkenjen és megelőzhető legyen a hajléktalanság;
  • Csökkenjen a lakhatási szegénység, bővüljön a non-profit lakásszektor és a megfizethető lakások köre;
  • Energetikai felújítások által csökkenjen az energiaszegénység.

Javaslataink:

1. A lakhatás legyen az alaptörvényben rögzített alapjog.

2. Azonnal hatályon kívül kell helyezni a hajléktalanság kriminalizációjáról szóló jogszabályt.

3. Azonnal hatályon kívül kell helyezni az “önkényes lakásfoglalás” kriminalizációjáról szóló jogszabályt.

4. Legyen a szociális különbségek csökkentését, a megfizethető lakhatást célul kitűző, felelősségteljes lakáspolitika Magyarországon. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a kormányzaton belül legyen felelős szerve a lakáspolitikának, valamint elkészüljön egy széles körű szakértői és társadalmi konszenzuson és kutatáson alapuló, hosszú távú, állami lakhatási vízió és stratégia.

5. A lakáspolitika központi költségvetési forrásait úgy kell meghatározni, hogy legalább a mindenkori éves GDP 1 százalékát lakáscélra költsük. Ezen belül a lakáscélra költött központi források legalább fele célzottan a lakásszegénységben élőket támogassa. 2020-ban a központi állam tizenegyszer annyit költött szociálisan nem célzott, mint rászorultság alapján megítélt támogatásokra. Ezen az arányon változtatni kell ahhoz, hogy javuljon a lakáshelyzet, a szociálisan célzott támogatások arányát növelni kell a központi költségvetésben.

6. A jelenleginél jóval kiterjedtebb köztulajdonú és támogatott bérlakásszektorra van szükség, ideértve a szociális lakásügynökségek vagy nonprofit lakástársaságok által kezelt lakásokat is. Az önkormányzatokat ösztönözni és támogatni kell a hasonló programok bevezetésében, a központi államnak pedig központi kezelésű programot kell indítania. A bővülő megfizethető bérlakásszektort hosszú távon is nonprofit formában kell megtartani, illetve általános szabályként a lakhatásra fordított közösségi költés hosszú távon szolgálja a nonprofit bérlakás szektor megerősödését.

7. Az önkormányzati bérlakások elosztási szempontjairól szóló keretszabályozásnak biztosítania kell, hogy a támogatott bérlakásokban valóban arra rászorulók lakhassanak, és a lakbérek arányosak legyenek a családok fizetési lehetőségeivel.

8. Törvényileg meg kell tiltani az állami és önkormányzati lakásokból és intézményekből való elhelyezés nélküli kilakoltatásokat. A hajléktalanná válás és ezen belül különösen a gyermekes családok, és más sérülékeny csoportok hajléktalanságának a megelőzése alapvető társadalmi érdek, amely már a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében is állami feladat.

9. Az ország minden településén egységes feltételek mellett igénybevehető (normatív), és a 2015 előtti, inkább jelképesnek tekinthetőnél magasabb összegű, központi költségvetésből finanszírozott lakásfenntartási támogatásra van szükség, hogy az
alacsony keresetű családok méltó lakáskörülményei biztosítva legyenek.

10. Az ország minden településén elérhetővé kell tenni az adósságkezelési szolgáltatást és adósságcsökkentési támogatást központi költségvetési finanszírozásból. Az adósságkezelési szolgáltatás 2015-ös megváltoztatása óta nagyon sok önkormányzat leszűkítette az adósságkezeléssel kapcsolatos szolgáltatások körét és a kezelhető adósság összegét is. A szolgáltatásokat bővíteni kell és a kisebb településeken is elérhetővé kell tenni. A pénzbeli támogatások mellett erőteljesebb hangsúlyt kell fektetni a hosszú távú családgondozásra és a prevencióra is, valamint szükséges a magáncsőd intézményének a jelenleginél szélesebb körben való elérhetővé tétele,- ami nélkül sok szegény háztartás számára reménytelen az adósság rendezése.

11. A magánbérleti szektort átláthatóvá, kiszámíthatóvá és biztonságossá kell tenni a lakástörvény módosításával és egy felelős központi szerv létrehozásával. Szükséges a bérlők és bérbeadók biztonságának növelése a magánbérletek regisztrációs rendszerének létrehozásával, a bérlői és kiadói jogok pontosabb meghatározásával, a felmondási idő meghosszabbításával, a bérbeadó jóváhagyása nélküli lakcímbejelentés lehetőségének megteremtésével, vitás ügyek esetére mediációs lehetőségekkel.

12. A hosszú távú lakáskiadást jövedelmezőbbé kell tenni a rövid távú szálláshely kiadáshoz képest. A rövid távú szálláshely kiadás feltételeit szigorítani kell, a társasházak számára fizetett hozzájárulást kötelezővé kell tenni, a lakások turisztikai célú hasznosításának napjait érdemes maximalizálni.

13. Központilag finanszírozott, célzott lakhatási programokat kell bevezetni a hajléktalan emberek számára, az átmeneti elhelyezést biztosító intézményekből a tartós, megfizethető lakhatásba való kilépés csatornáit bővíteni kell. Törvénybe kell foglalni, hogy a hajléktalan családok támogatott bérlakásra, illetve átmeneti elhelyezésre jogosultak, ezáltal érvényre kell juttatni a gyermekvédelmi törvény azon rendelkezését, hogy gyermekeket tilos kizárólag anyagi okokból elválasztani a szüleiktől.

14. Hasonló módon, célzott lakhatási programokat kell bevezetni a fogyatékossággal élő emberek számára. Az intézményi ellátásból kivezető, önálló lakhatást biztosító utakat kell kiépíteni. Szükséges az állami és önkormányzati akadálymentes bérlakások építése, szükség esetén a meglévők akadálymentesítése. Magántulajdonú lakások esetén, az akadálymentesen használható lakások tulajdonosait ösztönözni kell arra, hogy mozgássérült bérlőknek adják bérbe lakástulajdonukat.

15. Szükséges a nonprofit bérlakásszektor szabályozási környezetének kedvezővé tétele: az adózás, biztosítás és közfinanszírozás szabályai biztosítsanak kedvező feltételeket a lakásügynökségek, lakásszövetkezetek, lakástársaságok és más nonprofit alapon működő, megfizethető lakhatást biztosító kezdeményezések számára.

16. A kormányzati források mellett a jelenleginél szélesebb körben biztosítani kell az uniós források lakáscélú felhasználását, hozzájárulva ezzel a megfizethető bérlakásállomány bővüléséhez és az energiaszegénység felszámolásához.

17. A magyarországi lakásállomány lesújtó állapotban van; mind lakásminőség, mind energiahatékonyság terén. Nagyléptékű lakossági felújítási programot kell elindítani, melynek hosszú távon kiszámítható ütemezésben és feltételekkel kell működnie és szociálisan célzottnak kell lennie. A támogatott felújításoknak csökkenteni kell az épületek energiaigényét és növelnie a hatékonyságát.

18. Az energiaszegénység felszámolásához a rezsicsökkentés helyett egy fenntartható és igazságos szabályozási rendszert kell bevezetni, amely garantálja az alapvető energiaszükségletekhez való hozzáférést, míg gátolja a pazarló túlfogyasztást. Mintegy 4 millió ember használ szilárd tüzelőanyagot fűtéshez, túlnyomó részük alacsony jövedelmű. Ezért a szociális tüzelőanyag program reformjára és kiterjesztésére is szükség van.

19. A lakhatási helyzet és a lakhatási körülmények javítása során minden közpolitikai eszköz alkalmazásának (állami és önkormányzati bérlakások építése, átépítése, felújítása, magántulajdonú lakásokra vonatkozó intézkedések) a hosszú távú környezeti fenntarthatóság, a károsanyag kibocsátás csökkentése és a klímavédelem / klímaadaptáció jegyében kell megvalósulnia. A jövő lakhatási és lakáspolitikája csak zöld lehet.

20. A lakhatással kapcsolatos eladósodás, a lakásvesztés megakadályozása, illetve a hajléktalanságból való kivezetés érdekében elengedhetetlen a szociális munka finanszírozásának növelése, a szociális szakma anyagi megbecsülésének megteremtése, a szociális szférában dolgozók szakmai fejlődésének biztosítása.

Aláíró szervezetek:

A Város Mindenkié csoport
C8 Civilek Józsefvárosért
Habitat for Humanity Magyarország
Menedékház Alapítvány
Nyugodt Szív a Lakhatásért Közhasznú Alapítvány
Önállóan lakni – közösségben élni csoport
Periféria Központ
Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete
Utcáról Lakásba! Egyesület
Városkutatás Kft.
Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület

További szervezetek csatlakozását várjuk az alairom@lakhatasiminimum.hu címen.